Álláskeresőként egy interjú során megannyi kérdést kell megválaszolnunk. Érdeklődhetnek többek között a motivációnkról, személyes készségeinkről, szakmai tapasztalatainkról, jövőbeli terveinkről és még számos egyéb témakörről. A beszélgetés nagyrésze tehát álláskeresői szempontból a válaszadással telik. Az interjú egy bizonyos pontján azonban valamennyi esetben fordulnak szerepek: lehetőséget kapunk arra, hogy mi magunk tegyük fel kérdéseinket.
Sokak ilyenkor elkövetik azt a hibát, hogy visszautasítják a kérdezés esélyét, mondván minden fontosabb információt megtudtak. A következőkben rávilágítunk arra, hogy miért ne cselekedjünk így, és hogy milyen jelentőségei vannak a feltett kérdéseinknek. Emellett iránymutatást adunk azzal kapcsolatban, hogy ha kérdezünk, azt milyen témákban tegyük.
A kérdezés fontossága
Az állásinterjús teljesítményünket nem csak a válaszaink, hanem feltett kérdéseink is befolyásolják. Éppen ezért nagy hibát követünk el, ha az interjú végéhez közeledve nem élünk ezzel a lehetőségével, és nem fogalmazunk meg néhány kérdést az interjúztatók irányába. Az érdeklődésünk ugyanis több szempontból is kedvezően alakíthatja a megítélésünket. Példának okáért, ha az adott cég termékeit, szolgáltatásait firtatjuk részletesebben, esetleg a vele kapcsolatban megjelent hírekre reflektálunk valamilyen módon, azzal kiválóan szemléltethetjük, hogy mélyebben is utána jártunk a vállalatnak, és hogy valóban érdekel bennünket lehetőség. Emellett pedig akár a munkakörhöz kapcsolódó specifikusabb kérdéseket is feltehetünk, amelyek a szakmai felkészültségünkről tanúskodnak majd. De a kérdezésnek természetesen van egy másik aspektusa is: ily módon számos hasznos információt megtudhatunk, akár olyanokat is, amelyek egyébként nem biztos, hogy szóba kerültek volna.
Így kérdezzünk az állásinterjún
Az érdeklődésünk több területet is lefedhet. Feltehetünk például kimondottan gyakorlatias kérdéseket, amelyek a mindennapi rutint és az általános feladatokat firtatják. Ezt megfogalmazhatjuk úgy, hogy: „Felvételem esetén mire számíthatok egy átlagos napon?”. Érdemes lehet továbbá a vállalati hierarchia felől is érdeklődni, amibe akár egy kis sikerorientált szemléletmódot is becsempészetünk: „Kik lennének a feletteseim? És miben mérik a sikert ebben a pozícióban?”. Mindez azért lehet hasznos, mert egyrészt ambiciózus magatartást sugall rólunk, másrészt a válasz fontos információkat adhat a feletteseink számát és személyét, továbbá az elvárásaikat illetően.
A pozíció mellett magával a céggel kapcsolatos kérdések is hasznos tanulságokkal szolgálhatnak. Megkérdezhetjük például, hogy: „Hogyan jellemezné a cég filozófiáját?”. Az erre kapott válasz ugyanis sok mindent elárulhat a vállalati kultúráról, legfontosabb képviselt értékeiről. Ez pedig jó igazodási alap lehet annak eldöntésében, hogy vajon tényleg beleillünk-e az adott környezetbe. Az ilyesfajta érdeklődésünket akár némiképp személyessé is tehetjük az „Ön miért szeret ennél a cégnél dolgozni?” kérdésen keresztül. A kérdés pozitív hozadéka, hogy kicsit közvetlenebbé teszi a beszélgetést, hisz az interjúztató nem általánosságban fog beszélni, hanem saját tapasztalatait meséli majd el. Arra azonban figyeljük, hogy okosan válasszuk meg az alkalmat: ha a beszélgetés előtte túlságosan merev és hivatalos volt, akkor jobb, ha inkább hanyagoljuk ezt a kérdést.
Érdeklődhetünk mindemellett a cég jövőjével kapcsolatban, valamint a ránk váró kihívásokat illetően is. Ha például megkérdezzük, hogy „Hogyan látja a céget 3-5 év múlva?”, azzal kifejezhetjük, hogy hosszútávra tervezünk. A kihívásokra pedig inkább a saját érdekünkben érdemes rákérdeznünk, mintsem bizonyítás céljából, hisz az erre kapott válasz jó iránymutatóként szolgálhat azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg nekünk való-e az adott feladatkör. A puhatolózás céljából tanácsos lehet továbbá azt is megkérdezni, hogy „Milyen hosszan töltötte be az előző munkavállaló ezt a pozíciót?”. Ez ugyanis egy képet adhat arról, hogy mennyire „élhető” az adott munkakör. Ha például 2-3 havonta váltogatták egymást a dolgozók sejthetjük, hogy nem éppen a legjobb a helyen vagyunk. Végezetül pedig ne felejtsünk el valamilyen formában rákérdezni a kiválasztási folyamat következő szakaszaira sem, hisz ezek hasznos tudnivalók lehetnek a további tervezést illetően.
Kérdések, amiket inkább kerüljünk
A kérdezés lehetőségével tehát az előbbiekben elmondottak alapján mindenképpen célszerű élnünk, azonban korántsem mindegy, hogy mit kérdezünk. Bizonyos típusú érdeklődés ugyanis ellenkező hatást válthat ki, és könnyen ellenszenvessé tehet bennünket. Példának okáért a bérezés témakörét ne mi hozzuk fel, hanem várjuk meg míg az interjúztató kitér arra. Ha látványosan erőltetjük ezt a témát, azzal könnyen azt az érzést kelthetjük a munkáltatóban, hogy számunkra a pénz az egyetlen fontos szempont.
Kerülendőek továbbá a túlságosan alapvető és triviális kérdések is, mint például a cég tevékenységi köre, iparága. Ezek ugyanis olyan információk, amikhez mindössze egy néhány perces internetes keresés révén hozzá lehet jutni, így egyértelműen a felkészületlenségünk érzetét fogja kelteni, ha ilyenekbe belekérdezünk. Ne tegyünk fel emellett olyan kérdéseket sem, amikre a válasz egyértelműen ott szerepel az álláshirdetésben. Ezt pedig egy módon tudjuk csak megelőzni: az állásinterjú előtt fussuk át újra az adott hirdetést.
Nem tanácsos mindemellett más nyitott pozíciókról sem érdeklődni. Ha tudjuk, hogy a cég egyéb álláslehetőségeket is hirdet, akkor sem éppen az állásinterjú a legalkalmasabb időpont arra, hogy azokról kérdezzünk. Ez elhitelteleníthet bennünket, és azt éreztetheti, hogy nem vagyunk kellően elhivatottak. Végezetül pedig arra is ügyeljünk, hogy a kérdéseinken keresztül semmiképpen se próbáljunk meg szerepet cserélni, és úgy tenni, mintha a munkáltatónak kellene meggyőznie bennünket. Az ilyen jellegű magatartás ugyanis könnyen egy arrogáns képet festhet rólunk.
KaposvarAllas.hu / N.G.